Gyere ülj mellém,
ez az utazás csak ránk vár
Ezer csillagfény,
szemedben tündököl a vágy
Te vagy a mindenség,
az ősz a nyár a tavasz és a tél
Ne tűnj el még,
nézzük a végtelent tovább
Minden hang, csöndbe vész
Nincs se víz, se kő, se mész.
Láthatnál sok kincset, álmot
Várhatnál áldást vagy átkot
Ébrednél tudatban ágyban
Repülne bátran egy ilyen fémes súly
Mit látsz az furcsa játék
Velem vagy ellenem hát játssz még
Az út min jársz a Holdra át ér
A tested és lelked mit átél.
Ez a bársony tér,
ami velünk betölti a szobát
Ez így mit sem ér,
ha kezedből elillan a fogás.
Egyszer földet ér,
ez a súlytalan eső körforgás
Ha itt lennél,
néznék a végtelent tovább
Ez csak egy tánc a hold körül,
nézd, előkerül az ég