Álltam a színpadon.
…csak bámultam a semmibe és nem tudtam megszólalni. Nem jutott eszembe, hogy mit is kellene mondanom, illetve annyi mindent szerettem volna megosztani másokkal.
De hol kezdjem?
Millió szúrós farkasszem meredt rám.
Ideges tekintetek ezek.
Az egyik gyilkos szem tulajdonosa,
Még az előbbinél is fenyegetőbben nézett.
Ha száraz torkom nem képes emberi hangot produkálni, akkor mit tegyek?
Véresen veszélyes a helyzet.
Mit kezdjek ezzel a futurista nemzedékkel?
Ezek a formabontók elevenen megnyúznak!
Megvan!!!
Gondolatátvitellel kellene próbálkoznom!
Nem megy. Megőrjít ez a feszült várakozás…