Piszkozat az életem egy
nagy fehér papírlapon.
Grafitszürke döltbetükkel
fekszem el az asztalon.
Piszkozat az életem, mert
nem írta meg senki sem.
Látom, hogy az évek múlnak.
Felnövök-e, nem hiszem.
refr:
A végén mi lesz, nem tudom.
Csak egy írásjelhalom.
Ott lesz majd az asztalon
egy nagy írásjelhalom.
Piszkozat az életem egy
nagy fehér papírlapon.
Nem látom a végét sem, mert
gyürött mint a paplanom.
Két sor között megpihenve
szédülök az ágyamon.
Vártam már hogy legyen vége,
elkészültem, átadom.