A levegő szinte mar,
De már nem zavar a füst.
A tárcámban talán
akad még pár ezüst,
miből kerül a pohárba
aranyló pára
és egy édeskés illat
elsodor és itthagy.
A pincérnő éppen
egy tálcával táncol,
szemében valami
furcsa tűz lángol.
Nem tudom maradjak
vagy tűnjek el innen,
egy lágy szvingben végül
elolvad minden.
Nem kell nekem az ami fent maradt
ha eltalál egy szving a föld alatt.
Aztán borul az éjjel s begördül a hajnal,
s az első busz ébreszt füsttel és zajjal.