Legalább halni tudj, ha már élni nem
Csak hánykolódsz velem e vad vizen
Partra vetnek az álmaid
Engem ébren tart ez a cápa itt
A hajónak annyi és gumi csónak
Nem veszekszünk, hisz éle van a szónak
És nehogy már ennek is annyi legyen
Na nehogy már kiboruljunk, szívem...
Mindegy, hogy Atlanti vagy Csendes-e
Ez itt egy óceán, és nincs mese:
Vagy te vagy én vagy egyikünk
Sem éli túl, ha elsüllyedünk
De hogy boldogságban nem úszunk már
Az is biztosnak látszik, habár
Ha egy szigetre tévedne a szemem
Most nem kívánnálak úgy, kedvesem...
Köröz köröttünk ez a kibaszott cápa
Nem nagy fehér, de nagy a pofája
És kurva türelmes, nem úgy, mint mi:
Csak főlünk a napon és nincs mit enni
És vizünk sincs, pedig itt annyi van
A te gyomrod is már túl hangosan
Korog, ezért a fél szemem
Mindig rajtad tartom, édesem...