A szovjet ember nem hibázik kétszer,
A másodikra nincsen alkalom.
Az éberség úgy csillog mint az ékszer,
Vagy mint a kés a műtőasztalon.
Ha sikkasztottál az csak enhe vétek,
De, ha raboltál az már nagyobb kereszt.
Viszont, ha ártatlan vagy nem is kell már félned,
Egy koncepciós per megoldja ezt.
A rend, a rend az rendszerint figyel,
A rend, a rend, mert rendnek lenni kell.
A rend, a rend a rendszerért felel,
Szívvel, lélekkel.
Az öntudat mináluk lelki kényszer,
Hát erre épül ingatag jövő.
A szovjet ember nem hibázik kétszer,
A másodikra nem jut már idő.
A rend, a rend az rendszerint figyel,
A rend, a rend, mert rendnek lenni kell.
A rend, a rend a rendszerért felel,
Szívvel, lélekkel.
A szovjet ember nem hibázik kétszer,
De ebben is lesz némi változás.
A szovjet ember nem hibázik egyszer sem,
S majd akkor, hogy ha jó a számítás,
Jön a hibákból a kibontakozás.