Kék arcú ég a felhőkön rég nem néztél át
Minden csak jég, itt állunk még, így várunk rád
Páncélos télből nyújtózó fák
Szívolvasztó, a tavaszt kiáltsd ránk!
Futkározz még köztünk sugárzó
jókedvű nyár!
Voltunk már kő, lélekrejtő állandóság
Voltunk már szél- otthont nem ismert sosem talált
Mérföldes csizmán lépünk tovább
Szívolvasztó, a békéd kiáltsd ránk!
A mindennel mér, hogy ismertünk egyszer
s köztünk voltál
Jön majd a víz és áldást hoz ránk
Szívolvasztó, majd kérdezzük, hol jársz
Futkározz még köztünk sugárzó
jókedvű nyár!