Jól esik a bús szívnek,
hogy ha panaszolhat,
de ha a maga bújából
másoknak is adhat.
Ó, én édes galambom,
ó, jaj, hogy szeretlek,
de százezerszer napjában
én megemlegetlek.
Még éjjel is álmomban
képedet ölelem,
de mikor megébredek,
csak hűlt helyed lelem.
Ó, én édes galambom,
ó, jaj, hogy szeretlek,
százezerszer napjában
én megemlegetlek.
Még éjjel is álmomban
képedet ölelem,
de mikor megébredek,
csak hűlt helyed lelem.
Jól esik a bús szívnek,
hogy ha panaszolhat,
ha a maga bújából
másoknak is adhat.