Láttam már sok mindent, megéltem dolgokat.
Az emberek még sem ismerik sorsomat.
Rám tapasztják a bélyeget, egy elbaszott tév képzetet.
Múlt alapján Ãtélnek, pedig megismerhetnének.
Én vagyok az csak megváltoztunk mind.
Hiába minden, ettől mindenki eltekint.
Azt hiszed hogy jobb vagy, azt hiszed hogy nincs hibád
Kimásztam a szarból, nekem jobb lett a világ.
Próbálod tagadni, próbálsz elmenekülni
Fáradtan szomorún, emberek elől elbújni.
Ne hidd hogy jobb lesz, ne hidd hogy elmúlik
Az ember gondolkodása, sohasem változik.
Mindig lesz jobb tőled, mindig lesz szebb nálad
Mindenki a tökéletes személyiséged várja
Lehet most megvetsz, de én felfogok törni.
SÃrunk küszöbén én fogok nevetni.
Nem érdekel mit képzelsz rólam,
Csak egy árnyék vagy ki folyton ott van.
Az ablakom előtt és néz megvetve,
Mielőtt becsukom nézz csak tükörbe.
Te sem vagy jobb senkinél,
Én sem lehetek mindenért hibás.
Beismerni önmagadnak
A hibát
Az lenne az igazi kihÃvás
Ne menekülj, ne mentegetőzz
Ne szólalj meg ne fenyegetőzz,
Ne gyere ide, ne is állj fel,
Ne érdekeljen számomra hol van hely
Remélem egyszer még megérted, és elfogadod
Miért éljük meg máról a holnapot.
Egyszer még visszakapod másoktól ugyanezt,
Egyszer még rajtad is ott lesz az a kereszt.
Egyszer még mindenki fogja majd viselni,
Alig bÃrja majd magáról levakarni.
Mindenki át fogja élni a dolgokat,
De én tudom jól, ez nem változhat.