Van az igazi tét, ahol a győztesért
Majd mindenki harcba száll
És van a huszadik év, de annyi fegyelemért
Csak néhány gyertya jár
A tortán a szám, merev a máz
Az arcon, a piskótán,
Fáradtságtól üveges szemű,
Törékeny porcelán
Lehetne jókor célozni kóbor
Ötleteink után
És épülhet párszor a tespedt rakásból
Kilátó, toronyház
Izzad a jégből a szó,
Ami holnap a kőből is vizet fakaszt
Kövér ujjakra dagadt gyűrűkkel küzd,
Vagy alul marad.
Igazi tét kell!
Igazi léttel!
Igazi tét kell!
Igazi lét!
Nyáron a sörhab az ajkakra olvad
Egy beszélgetés során
És ihlete foltja, ha alkohol oldja
A szívbe is utat talál
Képzelet szülte a színeket játszó
Gyermeki gondolatot,
Kapd el az ötletek végein lógó
szürke kis szalagot
Néha a jellemet megkötő szellemek
Kísértenek tovább
Foglyai lettek a fáklyamenetnek
Az egyszerű katonák
Nincs az a szó, vagy egy hely, vagy egy mondat
Mi örökre velük marad,
Parancsra lettek élőhalottak
A parancsnokuk alatt