Csullagkaland
Koncz Zsuzsa
Nem kicsit, de nem is nagyot
Énekelt a színpadon,
Hogy miről, azt nem tudom.
Figyeltem őt az éjszaka,
Sugárzó volt a műsora.
Ragyogva tekintett le rám
Minden szám után.
Én úgy szerettem őt,
Mint soha senkit még,
Mindent megszépített
A nagy-nagy messzeség.
A szerelmem fent ragyogott,
Olyan tiszta fénye volt.
Gondoltam, hogy felmegyek,
De mondták, nem lehet.
Hívtam én, hogy jöjjön el,
Mindent vállalok, ha kell,
Azt hittem, hogy jó nekem
Egy ilyen szerelem.
S eljött a kedvesem
Egy forró éjszakán,
Hajnalra kiderült,
Hogy nem való hozzám.
Azóta én nem álmodok
S csillagot nem bámulok,
Magamban mélyen hallgatok,
Egyedül vagyok.