Manapság bárki lehet tudom jól, de most a tettes nyomot hagy,
Magadnak élned kell, miközben másnak halott vagy.
Csak ketten maradtunk, veled még mindig szótértek,
Nem úgy mint azok, akik rajtunk már rég túlléptek.

Néha azt érzem, a semmitől is jóllakom.
Egy eltorzult világban, ahol ellopták a holnapom.
A létünk nem egy rejtvény, ne próbáld megfejteni.
Újra járni és a rosszat elfelejteni.

A lélek gyógyszere a tudással megadatott,
Te döntesz megbecsülsz-e itt vagy elárulod magad ott.
Az egyetértés közöttünk nem ettől változik,
Mert aki szeret annak első vagy és nem a századik.

Nagy a különbség, hogy mondani vagy csinálni,
a másik mellett egy egész életen át kiállni.
Idővel hitünk embert farag minden alakból,
csak rajtad múlik élsz vele, vagy kifordulsz önmagadból.


-
Ref:
Velem együtt érezz és velem együtt jól látsz,(jól látsz)
Egy ember a sok közül, akinek próbára tették a sorsát.(sorsát)
Nem várok támaszt, mert az időtől sohasem féltem.(sohase féltem)
Amit elvettél tegnap tőlem azt a jövőben vissza kérem.
-


A szónak súlya van, akár egy ítéletnek,
mégis elfelejtik sokan, milyen ígéretet tettek.
Egyesek szerint mindent meglehetne oldani,
Csak nehogy nekik kelljen, ami hiányzik, megtoldani.

A múlt örökké meghatározza a jövőnket.
A végén azok maradnak majd, akik velünk törődnek.
Itt aki sokat látott, nem képes hogy feledje,
A veled történteket örökre magába temesse.

Azt ami fontos volt, már régen elvesztettem,
Mert az életem egy portré, amit véremmel festettem.
Nehéz helyrehozni vétkeinket utólag,
a bűnös megbánja a tettét, de ne csak futólag.

Az önző elvakultan önmagára gondol.
Észre sem veszi ha benned legbelül nagy vihar tombol.
Hamis elveket diktál a romlott belső,
Ellentétben másokkal, nálunk az értelem az első.


-
Ref:
Velem együtt érezz és velem együtt jól látsz,(jól látsz)
Egy ember a sok közül, akinek próbára tették a sorsát.(sorsát)
Nem várok támaszt, mert az időtől sohase féltem.(sohase féltem)
Amit elvettél tegnap tőlem azt a jövőben vissza kérem.
-


Örökké harcolni, és folyton menni előre,
Az idő próbára tesz téged, szükség van az erődre.
Egy társadalom, hol a józan ész már becsődöl,
Hiába beszélek, nem értik? Akkor kezdem előről.

Megint a szavamra esküszöm kint a szabadba
Jobb lenni, mint egy börtönben amit kreáltál magadba.
Akikben maradt kitartás, az számít kevésnek.
A többség elárulna ezt hívjuk mi semmittevésnek.

A szülőföldünk legyint rád, ha cserben hagyod.
Mert a kollégák odafent tettek helyett cselben nagyok.
Eladtak mindent, kamattal fizettünk árat,
Most meg futni hagyjuk őket, ez is a lelkünkön szárad.

Elég ha különc vagy, ez ellent mond a nyomornak.
Elnyomott vágyaink minket csak folyton bajba sodornak.
Az ítéletet kimondták, a rendszer bukott,
Járni jár nekünk a szabadság, de még sohasem jutott.


-
Ref:
Velem együtt érezz és velem együtt jól látsz,(jól látsz)
Egy ember a sok közül, akinek próbára tették a sorsát.(sorsát)
Nem várok támaszt, mert az időtől sohasem féltem.(sohase féltem)
Amit elvettél tegnap tőlem azt a jövőben vissza kérem.
-