Álmomban egy szép világban ébredek fel,
Úgy zajlik az élet, hogy minden a helyén, működik a lény.
Ábrándozni, jót kívánni, csípőből vidámnak lenni, tényleg.
Terjed a remény, képzeleg a lény.
Pedig élni volna jó,
Te ébren álmodó,
Neked élni kéne még,
Hát újraébredés!
Na meg élni épp elég…
Elsüllyedni mély iszapban, fortyogó növények közt kibújni,
Vetni a magot, bírni a melót.
Éjjel-nappal csónakázni, azt keresni, merről kél a hajnal.
Bújik a vidék, terjed a sötét.
Pedig élni volna jó,
Te ébren álmodó,
Neked élni kéne még,
Hát újraébredés!
Na meg élni épp elég…
Nekem élni volna jó,
Te Ébren Álmodó,
Neked élni kéne még,
Hát újraébredés,
Na meg élni is elég…