Virágillat napfény, de ez a sötétből csap le Rád
S marad a keserű tény, hogy Rád is Rád talált
Nézed őket ahogy szenvednek, és talán összeszorúl a torkod
Sajnálkozol esetleg, de a kezüket nem fogod
Mert sok rémálom elillan,
bár egy két kép még bevillan
De most nem ébredsz fel
Nem...
Nem hagyom, hogy egy betegség elrontsa az életem
Nem hagyom, hogy mások mondják meg mi jó nekem
Ostromolhat de két vállra nem fektethet az élet
Nem hagyom, küzdök, küzdök amíg élek
Kiket az élet, jól meggyötört már
Semmitől sem félnek, megváltás a halál
A fájdalom mely halkan emészti lelkünket
Hogyha hagynánk lassan összetörne Bennünket
Düh s harag hogyha kitör
Ha tehetné embert is öl
Ki nem engedhetem
Nem...
Nem hagyom, hogy egy betegség elrontsa az életem
Nem hagyom, hogy mások mondják meg mi jó nekem
Ostromolhat de két vállra nem fektethet az élet
Nem hagyom, küzdök, küzdök amig élek
Nem, nem nem tehetnek tönkre engem
Nem, nem nem uralkodnak felettem
Nem, nem nem irányithatnak Engem
Nem, nem, ez lehetetlen...