Hallgatod
RoKonik
Hallgatom az alapot és jönnek a szövegek,
ahogyan szép lassan ébrednek a tömegek.
Szöveg a fejemben, alap a fülesben,
minden egyes sorom így kell szülessen.
Sok mindent tettél, lehet meg is bántad,
temérdek hibádat lehet nem is láttad.
Itt van az ideje, hogy kinyisd a szemedet,
ne hurcold magaddal, dobd el a szemetet!
Múltad csak visszahúz, vissza a gödörbe
továbbra is korlátoz, maradsz a börtönbe'!
Eddig minden szar volt, miért félsz az újtól?
Ami volt, már elmúlt, tanulj a múltból.
Nem is tudod igazán, mit is szeretnél,
maradj csak nyugodtan a jól bevált szerepnél.
Ha tényleg azt akarod, nem basztatlak ezzel,
ha ez neked így jó, hát boldogulj a szesszel..
RoKonik már itt van, mike a kezében,
nyomja a reppet, mint egy mesében.
Zenével zakatol, a füledbe' hallhatod,
ami a szívében, azt most hallgatod.
Állok előtted, és nézd mit is csinálok,
reppelem neked, hogy ideje kiállnod
magadért, különben tényleg befuccsolsz
persze manapság előny hogyha kussolsz.
De így valójában az életed egy zárka
gazdag leszel lehet, de lelked csak árva.
De az neked tetszik, hát csináld csak bátran,
nem fogom azt mondani, hogy én előre láttam.
Segíteni szeretnék azzal, hogy elmondom,
nekem is sikerült átmásznom a dombon.
Hiába is mondod, lehetetlen nincsen,
vár rád a világ legnagyobb kincse.
Ha nem akarsz jönni, nem fogok rád várni,
neked fog csak fájni, és történjen bármi
ha elcseszed az életed, az tényleg a te dolgod,
de nekem ne sírj majd, hogy sose voltál boldog.
RoKonik már itt van, mike a kezében,
nyomja a reppet, mint egy mesében.
Zenével zakatol, a füledbe' hallhatod,
ami a szívében, azt most hallgatod.
Tényleg nem érdekel, hogy mit gondolsz rólam,
csupán az érdekel, hogy mit ír le a tollam.
Játszom a rímekkel, és leírom a lapra.
Összejött pár sor, reppelem alapra.
Az egész csak egy játék, pont mint az élet,
csak meg kell, hogy éljed, ennyi a képlet.
Nem kell, hogy értsed, csak sodródj az árral,
A pénz csupán papír, ne törődj az árral.
Engedd meg magadnak, és több jön a házhoz
nekem egy alap kell, ez pont elég a lázhoz.
Mikor szöveget írok, megszűnik az idő,
toll van a kezemben, lábon BK cipő.
Mocskolhatsz kommentben, tényleg nem izgat,
nevetek egy jót, ez napomnak ízt ad.
Lehet Fankás ízű, de ez amit érzek,
csak arról reppelek, amit én megélek.
RoKonik már itt van, mike a kezében,
nyomja a reppet, mint egy mesében.
Zenével zakatol, a füledbe' hallhatod,
ami a szívében, azt most hallgatod.
ahogyan szép lassan ébrednek a tömegek.
Szöveg a fejemben, alap a fülesben,
minden egyes sorom így kell szülessen.
Sok mindent tettél, lehet meg is bántad,
temérdek hibádat lehet nem is láttad.
Itt van az ideje, hogy kinyisd a szemedet,
ne hurcold magaddal, dobd el a szemetet!
Múltad csak visszahúz, vissza a gödörbe
továbbra is korlátoz, maradsz a börtönbe'!
Eddig minden szar volt, miért félsz az újtól?
Ami volt, már elmúlt, tanulj a múltból.
Nem is tudod igazán, mit is szeretnél,
maradj csak nyugodtan a jól bevált szerepnél.
Ha tényleg azt akarod, nem basztatlak ezzel,
ha ez neked így jó, hát boldogulj a szesszel..
RoKonik már itt van, mike a kezében,
nyomja a reppet, mint egy mesében.
Zenével zakatol, a füledbe' hallhatod,
ami a szívében, azt most hallgatod.
Állok előtted, és nézd mit is csinálok,
reppelem neked, hogy ideje kiállnod
magadért, különben tényleg befuccsolsz
persze manapság előny hogyha kussolsz.
De így valójában az életed egy zárka
gazdag leszel lehet, de lelked csak árva.
De az neked tetszik, hát csináld csak bátran,
nem fogom azt mondani, hogy én előre láttam.
Segíteni szeretnék azzal, hogy elmondom,
nekem is sikerült átmásznom a dombon.
Hiába is mondod, lehetetlen nincsen,
vár rád a világ legnagyobb kincse.
Ha nem akarsz jönni, nem fogok rád várni,
neked fog csak fájni, és történjen bármi
ha elcseszed az életed, az tényleg a te dolgod,
de nekem ne sírj majd, hogy sose voltál boldog.
RoKonik már itt van, mike a kezében,
nyomja a reppet, mint egy mesében.
Zenével zakatol, a füledbe' hallhatod,
ami a szívében, azt most hallgatod.
Tényleg nem érdekel, hogy mit gondolsz rólam,
csupán az érdekel, hogy mit ír le a tollam.
Játszom a rímekkel, és leírom a lapra.
Összejött pár sor, reppelem alapra.
Az egész csak egy játék, pont mint az élet,
csak meg kell, hogy éljed, ennyi a képlet.
Nem kell, hogy értsed, csak sodródj az árral,
A pénz csupán papír, ne törődj az árral.
Engedd meg magadnak, és több jön a házhoz
nekem egy alap kell, ez pont elég a lázhoz.
Mikor szöveget írok, megszűnik az idő,
toll van a kezemben, lábon BK cipő.
Mocskolhatsz kommentben, tényleg nem izgat,
nevetek egy jót, ez napomnak ízt ad.
Lehet Fankás ízű, de ez amit érzek,
csak arról reppelek, amit én megélek.
RoKonik már itt van, mike a kezében,
nyomja a reppet, mint egy mesében.
Zenével zakatol, a füledbe' hallhatod,
ami a szívében, azt most hallgatod.
kapcsolódó videók
