Ez a csönd úgy fáj
Elfújta a szél (musical)
Nincsen apám, nincs már hazám.
Fölperzselt tájon
Nincs már több álom.
Köröttem dermedt árnyak,
Nem szólnak, némán állnak,
De a csönd még csönd.
Ez a csönd úgy fáj.
Sok csukott száj, mind kiabál.
Jégvilág. Hol a napfényes dél?
Ahol gyapotmezőt ringat a kósza szél.
Itt ma halott a föld,
S benne kiszáradt tölgy,
És a csönd fáj.
Ez a csönd úgy fáj.
Hogy éljem túl, azt ami vár?
Most egyedül kell mindent eldöntenem,
És saját erőmből mindent elérnem,
Hát nem adom föl, nem lesz ki összetör,
Nem lesz csönd már!
Most esküt teszek,
Hogy talpra áll Scarlet.
Vár az ősi föld,
Erőt ad új hitet.
Istenem, légy velem!
Lesz ki prédának lát,
Lesz ki csodának vél,
Lesz ki irigyen bámul,
S ebből mit sem ért.
De én nem alkuszom
Többé már senkiért.
Új nap, új fény.
És a múlt nem bánt,
Nem fáj a csönd,
S a vörös föld, áll.