Hittem
Konkrétum
Kölyök voltam hittem, hogy csak mese lesz az élet
nem is féltem semmitől, míg anyám karja védett
Csókja homlokomon égett, karja betakart, ha fáztam
minden éjjel vigyázott rám, amikor álmok között jártam
Mama fenn az égben, miért vagy olyan távol
tőled elválaszt egy világ, de a lelkemben élsz bárhol
Keserű az élet, fojtogat sok emlék
mindig fojtogat egy szerelem, mit csendben elfelednék
Mindent rendbe tennék hidd el, bízz meg bennem
nekem te voltál a könnycsepp minden éjjel a szememben
Rabul ejt egy álom a szél suttogta némán
te voltál a múzsám, érted lüktetett a vénám
Hittem, de minden szétesett kezemben
apám eldobta a szívem, mégis benne él az eremben
Hittem, de minden szétesett kezemben
apám eldobta a szívem, mégis benne él az eremben
------------
REF. 2X
Hittem, hogy a vihar bennem csendesül
hittem, hogy a fájdalom is mély álomba szenderül
A könny országa befogad, ha szívem darabokban
hittem, hogy a rózsám kinyílik az ablakodban
------------
LoD
Hogy elmondjak egy imát az csak néha fordul elő
kérlek Istenem most nézz rám, amit adtál lassan megöl
Tudtad gyermekként a vágyaim, elkísértél az úton
ahogy kaptam rosszat kaptam jót, ne változtass a múlton
Én köszönöm, hogy olyan anyát teremtettél
ki a hátán cipelt eddig, kiállt bármilyen bűntettért
Karja védett, sziklabörtön, szíve celláiban töltöm
kérlek neharagudj rám, olykor falát porba döntöm
Kétely nélkül indultam, mert mellettem volt apám
érte képes voltam bármire, hogy mi történt csak talány
Talán felnőttem egy kicsit, magam útjain, ha járok
visszanézek, nem felejtem, mindig számíthattam rátok
Mára nem tartanak láncok, minden gonddal újabb ráncok
harcra kész sorokkal állok, ököl helyett tollra váltok
A tintám marad fegyver, hol a gondolatok sebeznek
a vihar bennem tombol, míg a föld alá nem temetnek
------------
REF. 2X
Hittem, hogy a vihar bennem csendesül
hittem, hogy a fájdalom is mély álomba szenderül
A könny országa befogad, ha szívem darabokban
hittem, hogy a rózsám kinyílik az ablakodban