Történész:
És így Arthur király egyre több lovagot gyűjtött maga köré a királyság minden sarkából. A legerősebbeket és a legbátrabbakat, hogy elfoglalják helyüket a kerekasztal körül.
Ott volt a kissé szeles Sir Bedevere, az átkozottul jóképű Sir Galahad, a közveszélyesen bátor Sir Lancelot, és a megközelítőleg sem annyira bátor Sir Robin, aki megölte a gonosz Bristoli Csirkét, és a Baden Hill-i csatában személyesen vizelt be.
Valamint az a lovag, kit teljes joggal neveznek úgy, hogy Sir... Nem Szerepel Ebben A Darabban!
(Bocsika!)
Együtt oly csapatot alkottak, melynek neveit és tetteit még évszázadok múltán is emlegették. Ők voltak... a kerekasztal lovagjai!
Kórusban:
Nékünk jár, mi másnak jár!
Mi másnak jár, az nékünk jár!
Bedevere:
Minden jár!
Galahad:
Sőt, még több!
Robin:
Egyszer kérünk, másszor elveszünk!
Lancelot:
Mert ami jár, az jár!
Együtt:
Bajnokcsapat vagyunk, lányt szűzen nem hagyunk!
Vállvetve harcolunk, nyúlként sosem futunk túl... hamar!
Nékünk jár, mi másnak jár,
de másnak nem jár, mi nékünk jár!