Üres vagy ember, mint a pohár amit eldobok,
A szívetek csak ott van, de nem érez és nem dobog!
A pénz a megváltó, ha felváltod én beváltom,
Ha belátod, hogy senki vagy, egy senki vagy, én belátom!
Üres vagy ember, mint a szoba ahol élek,
De azt belakja a szeretet, benned csak van a lélek...
Csapra verlek mint az alkoholt, hogy folyjon ki a véred,
Hogy én ajtót nyissak neked? Inkább rád baszom te féreg!
Nekem nem kell punci merci, hogy nő velem szóba álljon,
De én olyan szót ejtek ki a számon, hogy neked fájjon!
Álljon a görcs a testedbe, talptól a torkodig,
A fejed marad csak épen, hogy megértse, mit oltok itt!
Üres vagy ember, nem értesz a költészethez,
Csak költeni tudsz, ezért hasonlítod magad egy szenthez...
A harag emésszen el mindenkit, ki gyűlöl,
Mert én az az ember vagyok, aki mindenkit elbűvöl!
A bánat arra jó, hogy a boldogok tiporják,
Ez itt a Deepflow, Disneyland, kóbor kutyák meg tivornyák!
Én nagyot zuhantam, de most már tudom felfelé,
A kín az enyém, de mától a rímem minden emberé!
Üres vagy ember, de én azért jöttem tehozzád,
Hogy a szavaim a szemedből a szivárványt lehozzák!
A tűz eméssze el az összes kikent kurvát,
Úgy színlelik a szelídet, ahogy én játszom a durvát...
Csak ketten vagyunk, én meg a rosszabbik énem,
Elmondtam már ezerszer, ez itt a betegeknek éden!
Úgyhogy feldobok egy érmét, legyen háború vagy béke,
De ha rád köpök az széttép, mint az összes sorom vége!

Fenn a kéz!
Ne játssz a vadakkal, mert szarul jössz ki belőle!
Fenn a kéz!
Aki tegnap barát volt, az holnap lelőne...
Fenn a kéz!
A sorsod utolér, hiába futnál előle...
Fenn a kéz!
Ha felállít az élet, te lefekszel belőle!
Fenn a kéz!
Ki utolsónak érkezik, az menjen előre!
Fenn a kéz!
Aki egyszer szeretett, az kétszer megölne...
Fenn a kéz!
Ha vesztes vagy, akkor majd emlékezz a nyerőre!
Fenn a kéz!
A rímem megváltás, ti ettől kaptok erőre!

Kik nagyot harapnak, azok nem tudnak nyelni,
Akik vakok maradnak, azok többé nem tudnak nyerni!
Ki sosem rettegett, az fenn hordja az orrát,
Ha kinőtted a múltat, a jövő talán még jó rád!
Ki nem tud aludni, az eljátssza a halottat,
Ki nem tud kicsit hazudni, az hazudja a nagyobbat...
Ki velünk van, az többé soha nem lesz ellenünk,
Ki soha többé nem akar leállni, mától kell nekünk!
Ki látta, mégsem hitte el, az már rég háttal áll,
Hogy ne lássa, mikor a többire a napfény rátalál...
A hátam megfeszül, mikor rádől a képzelet,
Ha átölel a félhomály, az szebb, mint ahogy képzeled!
Én olyat írok, amit mások ki nem találnak,
De vannak olyanok, akik nem szeretnek csak szanálnak!
A szerencsétlen ember félelemből szalutál,
Hogy ne lássák a többiek, hogy a szíve egy hamutál...
Ki nem tud festeni, az elképzeli magában,
Ki nem képzel el semmit, annak pokol van az agyában!
A város világít, ha feljönnek a csillagok,
Világítson be mindent, amit magam mögött itt hagyok!
Csak azok nevetnek, kik jártak már a földszinten,
Kik lejjebb laknak, azoknál a megváltó is fölszisszen...
Szívd fel az álmaid, ha kihúztad két utcába,
És holnapra is szerezz, ha többet már nem tudsz mára!
Folyjon az alkohol, ha fogynak már a remények,
Ha rád fagyott a mosoly, megérted, hogy kik a kemények!
Kik szerencséről álmodtak, azok tudták meg először,
Hogy milyen fénynek lenni, mikor a sötétség előtör!

Fenn a kéz!
Ne játssz a vadakkal, mert szarul jössz ki belőle!
Fenn a kéz!
Aki tegnap barát volt, az holnap lelőne...
Fenn a kéz!
A sorsod utolér, hiába futnál előle...
Fenn a kéz!
Ha felállít az élet, te lefekszel belőle!
Fenn a kéz!
Ki utolsónak érkezik, az menjen előre!
Fenn a kéz!
Aki egyszer szeretett, az kétszer megölne...
Fenn a kéz!
Ha vesztes vagy, akkor majd emlékezz a nyerőre!
Fenn a kéz!
A rímem megváltás, ti ettől kaptok erőre!