Vers:
Szürke éjben a Holdra néztem,
Villámló szemekkel Őt kísértem,
Levélben írás, nagy a fájdalom,
Hazát találni! –Azt várhatom!
Virágzó tavasz és májusok,
Remények, vágyak még álmodok.
A nemzet él és harcra vár,
’920-ban lett új határ.
Refr.:
Kér a nép, Mi ezt játszuk rég,
Nincs háború, de a lelkekben él.
Vers:
Süvít a szél, az égből eső hull,
Ugye szeretsz még?
És nem jön válasz, mit értenék…
Hazától fosztott ez a Felvidék.
Refr.:
Kér a nép, Mi ezt játszuk rég,
Nincs háború, de a lelkekben él.
A földre húz sok törvény és bér,
Ország-határon túl nincs békesség.
Refr.:
Kér a nép, Mi ezt játszuk rég,
Nincs háború, de a lelkekben él.
A földre húz sok törvény és bér,
Ország-határon túl nincs békesség.