Vers:
Csak egy pillanat volt, egy véletlen,
Mikor Rád néztem, bennem fellángolt egy vágy.
Legyél mellettem, s fogjad két kezem!
Már akkor éreztem, hogy szükségem van Rád.
Csak egy pillanat volt, egy véletlen,
És akkor azt hittem, kölcsönös érzelem lesz tán.
Hiszen a mosolyod annyira megfogott,
Ahogy rám néztél, s ahogy álltál ott tovább...
Refr.:
Tudod egy játék volt csupán, olyan szép,
Miért (Már) nem játszhatunk tovább?!
Annyira jó nekem, ez olyan érzelem,
Amit csak én tudok (Te érzel), és nem érthet meg más.
// Hiszen egy játék volt csupán, olyan szép,
Miért ne (Is) játszhatnánk tovább?
Annyira jó nekem, s hogy talán vétkezem,
Ha a szívem mégis visszavár (Másra vár). //
Vers:
Ez egy pillanat volt, talán véletlen, de most már tudom, sajnos tévedtem,
Úgy fájt, mikor nem mondtad, de ugye gondoltad,
Hogy ez a játék így nem mehet tovább…
Refr.:
Tudod egy játék volt csupán, olyan szép,
Miért (Már) nem játszhatunk tovább?
Annyira jó nekem, ez olyan érzelem,
Amit csak én tudok (Te érzel), és nem érthet meg más.
// Hiszen egy játék volt csupán… //
Vers:
Csak egy pillanat volt, egy véletlen,
De annyit tudnod kell, hogy még mindig várok Rád
Hogy itt állj mellettem, súgd meg csendesen,
Hogy ez egy játék, folytassuk tovább!