Miért kerülsz el engem?
Pedig mindig szívesen látlak.
Ne kelljen a fejemet szegnem
addig, amíg várlak!
Egy csepp vizet adj a számba
és tovább fogok élni.
Itt a mézesmadzag mind hiába,
csak láncra akarsz verni.
Vállad fölött nézz rám kérlek!
Küldj egy mosolyt a reménynek!
Elcsal az éjjel. Nem is látlak
csak később más ölében.
Elfelejtett játék vagyok.
Börtönödben fekszem.
Ha a magány mardos helyet kapok,
majd az együtt töltött percek
újra bezárnak. Én nem kérném,
de nálad van a kulcsa.
Ha tehetném hát letépném
a láncaimat újra.
Vállad fölött nézz rám kérlek!
Küldj egy mosolyt a reménynek!
Elcsal az éjjel. Nem is látlak
csak később más ölében.