Vörös
Waga
Add a véredet, hogy büszkén tudjak a szemedbe nézni
A sorokat írni most nemcsak kényszerű ostoba érdek
Furcsa látomás, úgysem érti más, csak ennek élek
Visszatérni kell, bennem énekel a tavaszra váró
Hagyd az érveid, nincsen kétely itt, ha lobog a zászló
Minden körbeér, ugyanazok vagyunk, bátor életek
Bízom benned, és sohase féltelek
Vörös az ég, tesó, add a legvadabb forradalmadat
Hátha eltalál, itt a jó irány, becsüld meg magad
Nem vagy áldozat, okolj másokat, miért lett ez így
Kövek a sírokon, ezt itt én dobom
Legyen vörös az ég ma egyszer még, ó, legyen vörös az ég