Súlyos terhek alatt roskadoztam,
És a szerelemről álmodoztam.
Gondolsz-e néha rám… magányos éjszakán?
Nem volt nappalom sem éjszakáim,
Sokszor rám talált a magányos kín.
Gyere és bújj hozzám,
Ha szükséged van rám!
Refr.
Lehetnél a szívem szobrásza,
Formálhatnád jobbra még jobbra.
De törékeny és vigyázz rá,
Mint egy porcelánra.
Legyél te a szívem szobrásza!
Nálad csak a boldogság várna.
De törékeny és vigyázz rá,
Mint egy porcelánra.
Néha úgy éreztem már nem bírom,
Nem szállt felém az én szép angyalom.
Nagy szükségem van rád!
Nem engedlek tovább!
Láncolj magadhoz én úgy szeretném!
Ezt a láncot magamról én le nem vetném.
Bánatom kergesd el!
Hát ne játssz a szívemmel!
Refr. 3x
Lehetnél a szívem szobrásza,
Formálhatnád jobbra még jobbra.
De törékeny és vigyázz rá,
Mint egy porcelánra.
Legyél te a szívem szobrásza!
Nálad csak a boldogság várna.
De törékeny és vigyázz rá,
Mint egy porcelánra.