Felébredtem volna az öledben aludva,
De rám esett fura leheleted enyhén szeszes súlya
Így nem tudtam, hogy értelmezni az akkori helyzetet
De egy háromszemű srác elém állt, s ellopta a whisky-met
Egy halvány, csöndes, furcsa érzés a szívemen poroszkál,
Hogy a spájzban néhány vodkásüveg, még felbontásra vár
A félhomály még rázza fejét, aludni készül tán
Ordít az agyad, nem találod magad: Elég volt ebből már
De úgy tűnt ekkor party-cickány sok volt már neki
S éjfél után tíz perccel már nem volt mit tenni
Istennőm egy karosszékről arrébb vonaglott, ekkor
Rájöttem, hogy Fortuna ismét a cipőmre okádott