A minap láttam az utcán
Egy kibaszott ronda lányt,
Csak úgy sütött belőle a tanulatlanság.
Szörnyű volt nézni a csajt,
Ahogyan járt,
A megjelenése szinte már nekem fájt.
Lehet, hogy gonosz vagyok,
Nem ő kérte a külsejét,
De önthettek volna belé még több észt,
Mert mikor szükségből kérdeztem;
„Mennyi az idő?”
Csak rám nézett két szemével és…
Hová fajul a világ
Hogy szinte minden diák olyan
Sötét, mint a középkor és
Lustábbnál lustább.
Semmire nincs idejük,
De facebook-ozni van kedvük,
És mit tegyek, ha ez a bárgyú
Ronda volt, mint a világháború.
Úgy gondolom,
Hogy nem az én dolgom,
Ki mivel bassza el az életét.
De ha lehet, kérem én
Ne gyertek elém.
Hagyjatok nekem egy kis élettért.