Üres már a szobám,nincs kihez szólni,
Tv-t sem nézek,nincs kedvem bekapcsolni
Minden dallam mit hallok,a te zenédet hozza
A fülembe újra,minden tárgy a nevedet suttogja
Látom még a szemeid,és érzem a csókod
A világ még régen körülötted forgott
Szavaid még mindíg csengnek a fülembe
Hogy mi kell még nekünk azt senki nem értette
Ahogy eljön az ősz,a levelek lehullnak
A hónapok is változnak az évszakok múlnak
Beköszöntött a tél,egyre fagyosabb lesz minden
Nem fogja már a kezem kit őrzök még itt benn



Nem vagy itt már velem
Nem teljes az életem
Mért kéne még a szó?
Mért nem érted?
Hogy NÉLKÜLED nem jó?

Minden tettedre emlékszem még
Kézen fogva sétáltunk rég
Ha ránk néztek anno azt látták rajtunk
Azt látták igen, Hogy mi össze tartunk



De már hol van ez?Mondd meg!Azt sem tudom merre vagy!
Akik mondták hogy együtt leszünk azok is csak hazudtak
Sokszor jelensz meg álmomban,ahol összeér az utunk
És nem egymás elől hanem egymással futunk
Akkor érzem igazán,hogy nem kelek fel soha
De tudom én is hogy az élet igen ilyen mostoha
Lassan eljön az éj mert már felettem a szürkület
De be kell hogy valljam nehéz így NÉLKÜLED

Ref.:



Nem tudom hogy merre menjek még
Nem tudom a szívem érted mért ég?
Nem látlak már,a hangod nem hallom,
Amit ígértem régen,most be is tartom! (2x)



Amikor ülök a kocsiban és hallgatom a zenét
Felismerem rögtön a régi kedvencét
Hosszú idő,hosszú évek még felejt az ember
Azokat a szavakat mit bélyegeztek tettel
Lehetetlen kérés bárkitől legyen is
Az érzelem úgyis hidd el hogy bele visz
Láthatatlan dolgok,mégis értékesek számunkra
Ember még nem született aki ezt meg gátolja
Sokat beszélnek rólam,hogy mi van épp most velem
A nappalt sem az éjszakát nélküled nem szeretem
Hát mi ez ha nem szerelem?Várom a választ!
Ha nem érlek majd utol,ki nyújt lelki támaszt?
Lehet bármekkora távolság mi minket szét választ
Lehet hurrikán vagy hóvihar,mi engem eláraszt
Csak egy dolgot tudj,ha ledől minden épület
Építek újat de most már sajnos NÉLKÜLED