Noktürn (ft. Saiid)
Péterfy Bori & Love Band
Tárt ablakon képtelenség, kék űr suhan rajtam át
Hűs tiszta tó tükre lennék, de mégis fúj a szél tovább
Fáradt remény ritka vendég, ártatlanul tétováz
Nem szól és bús arca sem szép, de álmaimra Ő vigyáz
Múló sötét, összetörhetsz még, elvakíthatsz még
Megszólít a csend
Aki mindennap megújítja a teremtés művét, így zengeti meg
a szürkét a nagy művész, az élet hű lét, engedi, hogy minket
a hangok majd elpakolnak, nem gondolja magát a szónál nagyobbnak
nem lesz se mondat, se nagy könyv, csak a pergő lábdobra
a belsőt rászórva csenget egyet kettőt álmomban, Zen élő legeneda
az erdő szélén ülsz lévén a leveleink párokban amit pedig
a sok felhők szó nélkül számolva vegyünk közös számokra,
reméljük felnőttünk számodra, remélem felnőttem számodra
Nézd mennyi szélfújta lélek, csillagtalan zárt világ,
Hány sóhajom semmivé lett, mégis lélegzem tovább!
Hűs tiszta tó tükre lennék, de mégis fúj a szél tovább
Fáradt remény ritka vendég, ártatlanul tétováz
Nem szól és bús arca sem szép, de álmaimra Ő vigyáz
Múló sötét, összetörhetsz még, elvakíthatsz még
Megszólít a csend
Aki mindennap megújítja a teremtés művét, így zengeti meg
a szürkét a nagy művész, az élet hű lét, engedi, hogy minket
a hangok majd elpakolnak, nem gondolja magát a szónál nagyobbnak
nem lesz se mondat, se nagy könyv, csak a pergő lábdobra
a belsőt rászórva csenget egyet kettőt álmomban, Zen élő legeneda
az erdő szélén ülsz lévén a leveleink párokban amit pedig
a sok felhők szó nélkül számolva vegyünk közös számokra,
reméljük felnőttünk számodra, remélem felnőttem számodra
Nézd mennyi szélfújta lélek, csillagtalan zárt világ,
Hány sóhajom semmivé lett, mégis lélegzem tovább!
kapcsolódó videók
