Elindultam szép hazámból
Édes kis Magyarországból
Visszanéztem félutamból
Szememből a könny kicsordult
Bú ebéden, bú vacsorám
Boldogtalan minden órám
Nézem a csillagos eget
Sírok alatta eleget
Én istenem valahára
Viselj gondot az árvákra
Hogy ne jusson vándorlásra
Egyik ajtóról a másra
Én istenem rendelj szállást
Mert meguntam a vándorlást
A járkálást, a bujdosást
Idegen országba lakást
Ne menj el, mielőtt megszeretnélek
Ne menj el, mielőtt vár egy másik élet
Ne menj el, mielőtt butaságokat beszélek
Ne menj el, mert szépnek látom a szépet
Ne menj el, így lesz a bűnből érdem
Ne menj el, ha valamit elcseréltem
Ne menj el, ne hulljon rád a szégyen
Ne menj el, az utolsó esélyed
Adok egy dalt cserébe
Tudd meg, tudd meg minden megérte, minden megérte
Feküdj le, feküdj le nyugodtan, csendben nyugodtan
Álmodj álmaidban
Ne menj el, ez a dal elkísérhet
Ne menj el, nem számíthatsz a fényre
Ne menj el, sárral dobálnak téged
Ne menj el, de győztél a mesékbe
Ne menj el, írjál új meséket
Ne menj el, legyél mindig készen
Ne menj el, csendes békességben
Ne menj el, megérte, hogy éltem
Ne menj el, lásd, amit láttál
Ne menj el, lásd, amiért kiálltál
Ne menj el, legyél mégis kettő
Ne menj el, iderendelt a teremtő
Adok egy dalt cserébe
Tudd meg, tudd meg minden megérte, minden megérte
Feküdj le, feküdj le nyugodtan, csendben nyugodtan
Álmodj álmaidban
Ne menj el, mert itt van hazád
Ne menj el, mert hazád hazát talált
Ne menj el, hol a dallamok másképpen szólnak
Ne menj el, hol a fájdalmak másról szólnak
Ne menj el, ahol könnyebb, sok a pénz
Ne menj el, itt tiszta a víz másképp fú a szél
Ne menj el, itt a lányok éneke másképp szól
Ne menj el, ne felejtsd, ne felejtsd hogyan volt