Egyszer él az ember
Soltész Rezső
A tavasz idején sose tudja mi a tél
Semmiből lett apró selymes ág
A jelen múló dicsfényének él
Itt a földön az ember mának él
Ám a szívében még ott lapul a múlt
De megtalálja a holnap kapuját
Ahová oda a mán keresztül vezet minden út
Egyszer él az ember
Egyszer látja a napfény sugarát
Egyszer lép a folyóba
És egyszer ér a túloldalra át
Ne gondolj a múltra, óóó
Hisz az idő tovaszáll
Mindig higgy a mának
És ő az oldaladra áll
Összejön két régi jó barát
Annyi elmúlt kedves percet felidéz
Játszanak ők a idő húrjain
Ám szemük közben már a jövőbe néz
Bárhogy is volt úgy volt szép a múlt
A dallamára emlékezni jó
Ám a tegnapi lépteid nyomát
Elfedi már a frissen hullott hó
Egyszer él az ember
Egyszer látja a napfény sugarát
Egyszer lép a folyóba
És egyszer ér a túloldalra át
Ne gondolj a múltra, óóó
Hisz az idő tovaszáll
Mindig higgy a mának
És ő az oldaladra áll