Jaj, Istenem, mit tettem, szeretőmet megöltem.
Szeretőmet megöltem, magamat rabbá tettem.
Szeretőmet leteszik a temető sötét, hideg gyomrába,
Én pediglen sárgulok a szegedi fegyházba.
Jaj, Istenem, mit tegyek, mindig rólam beszélnek,
Nehéz elereszteni fülem mellett a szélnek.
Mindig azt beszélgetik azok a sok híres, híres legények,
Katona a szeretőm, én meg mással beszélek.