Tesséklássék
hiperkarma
Tenyérnyi tenger egy szobányi csenddel,
tüntesd el, hogyha semmid nem kell
amivel eddig megvoltál
szemernyi szégyen van itt csak egy maréknyi semmi
hogy mindig legyen minek mellémenni
mikor úgy tűnik egyszerre túl sok mindenért kár
hát tessék a lássék az asztal
az étlap az abrosz a szokásos angyal az ablak mellett rég
takaréklánggal ég mintha gyertyát figyelnék
A nyomodban vizslat, a tükörben izgul
magéban zajlik, a jég ha elindul
a szőnyegre gördül a függönyre fekszem
azt mondom csak amit eddig mondtam
igen én is többet hittem rólam
de nálam többet miért vársz tőlem
aki magának épít magára várat
ami kikerült belőle azt mellétette
mikor nem hitt benne, hogy itt minden visszajár
az egekbe céloz a plafonra szárad
csak, hogy mindig tudjon minek mellémenni
mikor úgy tűnik, hogy kár, jaj hagyd már
kinevettél ki se látszol a szavaid nélkül is érhetsz többet az életnél
miért szóljak a te nevedben
nem is értem minek is téged tartalak mondd meg az életben ott várlak
tovább ha van még ma jó messze mennék
ha lekerül a festék itt mindenki vendég
egy ablak a tükröm amin át hogyha átnézek
a tegnap a holnap a holnap a nemrég
mögötte nézd az a temérdek emlék
egy sincs köztük amit eléd ne tennék
hogyha várnál és mernék én utánad mennék
utánad lennék egyből az aki
sötétbe kerget a szavad lesi
mert nem sejti még, hogy árnyék lenni
az melletted igazán nem az a munka
amit ne kéne valahogy élvezni tudni
A te nevedben ki se látszol a falaid nélkül is téged tartalak életben
ha belebuktam letagadtál
fent várlak a folyosón téged végig mindegyik ablaknál ott állok
Előtted most már nincs több titkom
a kezemben egyedül a tenyerm tartom
a tenyeremben meg a markom ha belehajtom
az meg már mindjárt egyből az öklöm
miért kell mindent az orrodra kötnöm?
jaj ne kelljen mindent egyből kiböknöm
a te nevedben nem is értem minek is téged tartalak pont az életben
ha belebuknék ne sirassál
fenn várlak a folyosón végig téged mindegyik ablaknál ott állok nézd
csak azért tettem bármit tettem
csak azért hogy bármit tudjad
bármit tettem bármit tettem
bármit tettem tudtál rólam mindent
csak azért is tettem bármit tettem
bármit tettem tudtál rólam mindent
csak azért tettem bármit tettem
hogy lenyugodhass bármit tettem tudtad
csak azért is tettem bármit tettem
bármit tettem tudtál rólam mindent kész
tüntesd el, hogyha semmid nem kell
amivel eddig megvoltál
szemernyi szégyen van itt csak egy maréknyi semmi
hogy mindig legyen minek mellémenni
mikor úgy tűnik egyszerre túl sok mindenért kár
hát tessék a lássék az asztal
az étlap az abrosz a szokásos angyal az ablak mellett rég
takaréklánggal ég mintha gyertyát figyelnék
A nyomodban vizslat, a tükörben izgul
magéban zajlik, a jég ha elindul
a szőnyegre gördül a függönyre fekszem
azt mondom csak amit eddig mondtam
igen én is többet hittem rólam
de nálam többet miért vársz tőlem
aki magának épít magára várat
ami kikerült belőle azt mellétette
mikor nem hitt benne, hogy itt minden visszajár
az egekbe céloz a plafonra szárad
csak, hogy mindig tudjon minek mellémenni
mikor úgy tűnik, hogy kár, jaj hagyd már
kinevettél ki se látszol a szavaid nélkül is érhetsz többet az életnél
miért szóljak a te nevedben
nem is értem minek is téged tartalak mondd meg az életben ott várlak
tovább ha van még ma jó messze mennék
ha lekerül a festék itt mindenki vendég
egy ablak a tükröm amin át hogyha átnézek
a tegnap a holnap a holnap a nemrég
mögötte nézd az a temérdek emlék
egy sincs köztük amit eléd ne tennék
hogyha várnál és mernék én utánad mennék
utánad lennék egyből az aki
sötétbe kerget a szavad lesi
mert nem sejti még, hogy árnyék lenni
az melletted igazán nem az a munka
amit ne kéne valahogy élvezni tudni
A te nevedben ki se látszol a falaid nélkül is téged tartalak életben
ha belebuktam letagadtál
fent várlak a folyosón téged végig mindegyik ablaknál ott állok
Előtted most már nincs több titkom
a kezemben egyedül a tenyerm tartom
a tenyeremben meg a markom ha belehajtom
az meg már mindjárt egyből az öklöm
miért kell mindent az orrodra kötnöm?
jaj ne kelljen mindent egyből kiböknöm
a te nevedben nem is értem minek is téged tartalak pont az életben
ha belebuknék ne sirassál
fenn várlak a folyosón végig téged mindegyik ablaknál ott állok nézd
csak azért tettem bármit tettem
csak azért hogy bármit tudjad
bármit tettem bármit tettem
bármit tettem tudtál rólam mindent
csak azért is tettem bármit tettem
bármit tettem tudtál rólam mindent
csak azért tettem bármit tettem
hogy lenyugodhass bármit tettem tudtad
csak azért is tettem bármit tettem
bármit tettem tudtál rólam mindent kész
előadó:
hiperkarma
album címe: keressük!
megjelenés: 2014
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Bérczesi Róbert
szövegíró: Bérczesi Róbert
stílus: alternatív rock
címkék: keressük!
napi megtekintések: 2
megtekintések száma: 8160
album címe: keressük!
megjelenés: 2014
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Bérczesi Róbert
szövegíró: Bérczesi Róbert
stílus: alternatív rock
címkék: keressük!
napi megtekintések: 2
megtekintések száma: 8160
kapcsolódó videók
