Még visszakérném, amit elvittél.
Hogyha rád ismernék, egyből megtenném.
Hallanám a hangod, rám is köszönnél.
Mégse érteném, talán fel sem ismerném.
Már rég megtanultam,
más, más, más lettél.
Már, már alig látszol,
el is tűnhetnél.
Még visszakérném, amit elloptál:
Szívem, nagy kabátom és a kiscsizmám.
Fázik a lábam. Átfúj rajtam a szél.
Átlátok rajtad. Semmivé lettél.
Már rég megtanultam,
más, más, más lettél.
Már, már alig látszol,
el is tűnhetnél.
Törjön hát százszor szét,
százszor szép varázs.
Keresnéd magad,
de senkit sem találsz.
Átlátok rajtad. Semmivé lettél.
(…)
Már rég megtanultam,
más, más, más lettél.
Már, már alig látszol,
el is tűnhetnél.
Kéne még egy sor, amit pénzre válthatok.
Hozhatnál te is egyet, amit megtartok.
Még el se mentél, épphogy itt hagytál.
Mondhatok bármit, bárcsak maradnál.
Már rég megtanultam,
más, más, más lettél.
Már, már alig látszol,
el is tűnhetnél.
Törjön hát százszor szét,
százszor szép varázs.
Keresnéd magad,
de senkit sem találsz.
Átlátok rajtad. Semmivé lettél.