Dombon van a babám nádfedeles háza
Népdal
dombon van a babám
nádfedeles háza.
Akármerre járok,
akármerre járok
mindig odalátok.
Csak dombon ne volna,
hogy ne látnék oda,
hogy ne látnék én el oda, de oda,
szomorú szívemnek,
bánatos szívemnek
százszor könnyebb volna.
Boldog az a legény,
boldog az a legény
kinek van babája,
aki a babáját,
a gyönyörű babáját
a két karjába zárja.
Lám én is így teszek,
százat hitegetek,
de csak egyet
szívből igazán szeretek,
barna legény vagyok,
szeretőt tarthatok,
ahányat akarok.