Jégbe zárt bánat
A Játékkészítő
Táncolt a tavon a Hold.
Majd hűs tavaszi zápor hullott ránk,
És a víz kristályként folyt.
Viszont jött megint az ember.
Szemétbe fúlt a folyami táj.
S a víz tiszta szavát ma méreg járja át.
S ez a hang a lelkemnek fáj!
Ref:
Jégbe zár a bánat rég,
A szívem már hó és jég.
S a bűverőm befagyva, nézd,
Jeget szór, ha bájol e két kéz.
Hiába jó a bűvös szó,
Se víz, se könnycsepp, csak a hó.
Jégbe zár a bánat rég,
A szívem már hó, meg jég.
Mi oldhat fel vajon egy átkot?
Hogy olvad fel vajon egy szív?
És mondd, fakad-e még az az égszínkék
Patakvíz, mi táncolni hív?
Ref:
Jégbe zár a bánat rég,
A szívem már hó és jég.
S a bűverőm befagyva, nézd,
Havat szór, ha bájol e két kéz.
Hiába rég szép varázsigéd,
Se víz se könnycsepp, csak a jég.
Hiába jó a mozdulat, meg a szó,
Se víz, se könnycsepp, csak a hó…
Aaa
A bűverőm befagyva, nézd.
Jeget szór, ha bájol e két kéz.
Hiába jó, helyes minden szó.
Se víz, se könnycsepp, csak a hó…
Jégbe zár a bánat rég.
A szívem már hó, meg jég… hó meg jég!