A Vidrócki híres nyája,
Csörög-morog a Mátrába,
Csörög-morog a Mátrába,
Mert Vidróckit nem találja.
Megyen az nyáj, megyen az nyáj,
Környes-körül a gaz alján.
Ugyan hol állok elejbe,
Kerek erdő közepébe?
Hoz’ ki, babám, szűröm, baltám,
Hadd menjek a nyájam után,
Mert levágják az kanomat,
Keselylábú ártányomat!
Esteledik már az idő,
Szállást kérnék, de nincs kitől,
Sűrű erdő a szállásom,
Csipkebokor a lakásom.
A Vidrócki sírhalmára
Gyöngy hull a koporsójára.
- Hej Vidrócki, most gyere ki,
Hat vármegye vár ideki!
-Mit ér nékem hat vármegye,
Tizenkettő jöjjön ide!
(Mátravidék; Kodály Zoltán)