Hé, ha rohan a gép,
az olyan, mint egy álom.
Az ég gyönyörű kék,
suhanunk a tájon.
Akinek elég a sütnivalója,
nem veszi meg a tucatautót.
Nem vacakol, nem blamálja magát,
kiadja inkább a jelszót:
Volvo!
Volvo!
Volvo!
Hé, ki ájul el,
ha meglát egy Volgát?
Hé, ki látta már
a Zaporozsec szobrát?
Ki az az őrült, ki Trabantra vágyik,
talán csak egy múzeum.
Kerüljön inkább valamivel többe,
manapság ez a minimum.
Volvo!
Volvo!
Volvo!
A szép lányok a Balaton-parton
nem ülnek a Wartburgba már.
Rád se néznek, ha Zsiguliban poshadsz,
tudod-e, mi az, mire mindenki vár?
Volvo!
Volvo!
Volvo!