Sivatagba tévedt lélek,
ajkaid inni kérnek,
perzsel és fáj a forróság.
Csak egy lépés választ már el,
még vár, már látnod kell,
hogy közel az óceán.
Szomjas szád hűs vizet éleszt,
harcol a tűz, vágyakat ébreszt,
zakatol lassan hozzám ér.
Lelkemből kérj!
Refrén:
Ezeregy éjjel légy az enyém.
A szomjam oltsad még.
Jöjj, ezeregy éjjel újra mesélj.
A szívemben.
Sivatagba tévedt lélek,
tétlenül nézhetnélek,
úgy érzed szükséged van rám.
Elfáradt angyali tested,
túl szomjas nem pihenhet el,
s tied az óceán.
Ezeregy a vágyad éjjel,
ezeregy a vágyak éjje,
lázas arcod tested forrón ég.
Ezeregy az érzés benned,
ezeregyszer el kell menned,
hívhatsz még, ha szomjas szíved ég.
Lelkemből kérj,
Refrén:
Ezeregy éjjel légy az enyém.
A szomjam oltsad még.
Jöjj, ezeregy éjjel újra mesélj.
A szívemben élsz.
Még, ezeregy éjjel légy az enyém.
A szomjam oltsad még.
Jöjj, ezeregy éjjel újra mesélj.
A szívemben.
Lelkemből kérj!
Refrén:
Ezeregy éjjel légy az enyém.
A szomjam oltsad még.
Jöjj, ezeregy éjjel újra mesélj.
A szívemben élsz.
Még, ezeregy éjjel légy az enyém.
A szomjam oltsad még.
Jöjj, ezeregy éjjel újra mesélj.
A szívemben.