Draumadár útnak indul, búcsúzik a fészkétől
Kovács Apollónia
Messze hallik bús panasza,délre szállott felhőkből
De ha én is útra kelek,én még sokkal messzibb megyek,
Nem jár arra a madár sem,nem hallik a sóhajtás sem odáig.
Tavasszal a tópartjánál,kék nefelejcs virágzik
Darumadár újra megjön,nem marad el sokáig
De ahova én el,megyek ott nincs tavasz,nincs kikelet
Nincs szerelem,nincsen féltés,nincsen onnan visszatérés,sohasem.