Csomorkányi asszonycsúfoló
Népdal
Szállást kérni jöttem hozzád, ha beeresztenél.
Mindenféle csavargónak szállást nem adhatok.
Nincs itthon az édesanyám, csak egyedül vagyok.
Barna kislány tornyos ágyát magasra vetette,
szeretője a kalapját rajta felejtette.
Hozd ki, kislány, a kalapom, hadd tegyem fejembe,
hogy ne süssön a napsugár ragyogó szemembe!
Olyanok má' mind a lányok,
mint a szép szelíd bárányok,
fölfodrozzák gyapjukat,
úgy árulják farukat.
A kisasszony mind nagyra vágy,
ha nincs néki, nyugtot nem hágy,
szögény legény kicsivel bír,
szűk ott a háj, ahol nincs zsír.
Náni néni már vénecske,
többet tud, mint hat menyecske.
Nagy bottól nem fél nagyon,
azt mondja, nem üt agyon.
Ördög bújjon komámasszony bocskorába!
Mér' csalta el az uramat a kocsmába?
Hogy a fene ögye mög, nem csal éngöm többet mög,
komámasszony!
Ördög bújjon komámasszony bocskorába!
Kilenc liter pálinka fér a gyomrába.
A tizediket ráitta, attól fáj a kend gyomra,
komámasszony.