1. Vers:

Közös utunk itt véget ért, de bennem élsz tovább!
Jár nekem egy új esély, egy új kalandozás!
De Te rájössz majd, hogy mit veszítettél,
Mondd el őszintén, hogy mit nem értettél!
Most már túl késő, nem várok többé Rád,
Mert van egy világ, hol a szeretet él és rám talál!

Refrén:

Itt az idő, hogy a sorsod kézbe vedd, Így az életed újra kezdheted!
Temesd el a múltat, s lépj tovább,
Ne nézz vissza mert vár a nagy világ!
Szabadabban élhetem így az életem, s ez jó nekem!
Benned megvan az a tűz, az a szenvedély,
Mi táplál és véd, többé ne félj!

2. Vers:

Eljött a pillanat, hogy önmagam legyek,
Nélküled az életem, már végre önfeledt!
Ugye rájöttél, hogy mit veszítettél!
És beláthatnád, hogy csak Te tévedtél!
Most már túl késő, nem várok többé Rád,
Mert van egy világ, hol a szeretet él és rám talál!

Refrén:

Itt az idő, hogy a sorsod kézbe vedd, Így az életed újra kezdheted!
Temesd el a múltat, s lépj tovább,
Ne nézz vissza mert vár a nagy világ!
Szabadabban élhetem így az életem, s ez jó nekem!
Benned megvan az a tűz, az a szenvedély,
Mi táplál és véd, többé ne félj!

Extra:

Nem lehet semmi gáz, mert elkapott a parti láz!
Most csak a miénk az egész világ!

Refrén:

Itt az idő, hogy a sorsod kézbe vedd, Így az életed újra kezdheted!
Temesd el a múltat, s lépj tovább,
Ne nézz vissza mert vár a nagy világ!
Szabadabban élhetem így az életem, s ez jó nekem!
Benned megvan az a tűz, az a szenvedély,
Mi táplál és véd, többé ne félj!