Egymagam az éjszakában
Emlékek közt némán álltam
Gondolatban, úgy mint régen
Nálad jártam én
Behunyt szemmel ma is látlak
És a régi öreg házat
Megláttál és mosolyogva
Siettél felém...
Á-á, egy álomképben élek!
Két szemedben öröm csillan,
Szívembe egy fúrás nyilal
Kitárt karral, boldog arccal
Leltél reám
Ajkad ízét most is érzem
Pedig akkor nagyon féltem
Tudtam, hogy a szíved
Titkon sokkal többet vár
Csak tréfát űz az élet!
Á-á, egy álomképben élek!
Lementünk a folyópartra,
Leültünk egy üres padra
Mintha minden most történne
Megremeg a szám
Hirtelen egylevél zörren
És a kép már tovaröppen
Lecsap rám az egyedüllét
Minden éjszakán
Mert tréfát űz az élet!
Á-á, s én álomképben élek...