Bogyiszlói kertek alatt...
Népdal
abba' úszik, abba' fürdik még a gólyamadár is.
Mindig fürdik a gólya, mégis sáros a tolla,
az én kedves kisangyalom a legszebb legény a faluba'.
Megüzenem, megüzenem a szeretőm anyjának,
hogy ne tartsa, hogy ne tartsa kedves fiát magának.
Ha magának akarja kedves fiát tartani,
ne eressze, ne eressze szívem szomorítani!
Jaj, Istenem, be féltem, be féltem,
mikor első legénnyel beszéltem.
De már mostan nem félek, nem félek,
minden este másikkal beszélek.
Hány esztendős lehettél, lehettél,
mikor engem szerettél, szerettél?
Tizenhárom meg egy fél, meg egy fél,
kérdeztelek, nem jöttél, nem jöttél.
Uccu, kislány, ugorj egyet,
ne sajnáld a cipellődet,
ejeha!
Ha elszakad, újat veszek,
mégis csak a tied leszek,
ejeha!
Beteg asszony, fáradt legény,
húzd meg nekem, cigánylegény,
ejeha!
Várj egy kicsit, ha jól lakom,
majd a talpad alá rakom,
ejeha!