Kelet felől fúj a szél, fúj a szél,
Mert múlóban van a tél, van a tél,
Mind azt súgja, susogja, susogja,
Újra kihajt az ágnak bimbaja.
Dereng már az ég alja, ég alja,
Áldás szálljon le az égből reája,
Jaj de nehéz várni azt, hogy virradjon,
A fa ágán fehér virág fakadjon.
Mert a fának mélyen van a gyökere,
Ezer éve dacol már az idővel,
Akármilyen vihar tépi az ágát,
Új tavaszban megis hozza virágát.
Hej tulipán, tulipán,
Selyem szegfű, szarkaláb
Tele kertem zsályával,
A szerelem lángjával.
Kelet felől fúj a szél, fúj a szél,
Mert múlóban van a tél, van a tél,
Megöntözte piros vérünk hullása,
Levelein gyöngyharmat ragyogása.
Hej tulipán, tulipán,
Selyem szegfű, szarkaláb
Tele kertem zsályával,
A szerelem lángjával.