Széllyel tündökleni nem ládd-é ez földet, gyönyörű virágokkal?
Mezők illatoznak jó szagú rózsákkal, sokszínű violákkal.
Berkek, hegyek, völgyek mindenütt zöngenek sokféle madárszókkal.
Azért ne bánkódjál, én jó vitéz társam, örülj minden gondoktól,
Eléggé hordoztuk heába a sok bút, legyen már tőlünk távol,
Mostan igyunk, lakjunk, vigadjunk, táncoljunk, távozzunk bánatunktól!
Aggasztaló bánat, búszerző szerelem távol legyen mitőlünk,
Jó borokkal töltött, aranyas pohárok járjanak miközöttünk,
Mert ez napot Isten örvedetességre serkengeti fel nekünk!