Szívből beszélek
Funktasztikus
Komponálok, kalimpálok, Johann Sebastian Funk
Inkább nem hagynék fel a szokásos körökkel
Örökké "Szívvel, lélekkel" haver, nem foggal-körömmel
Nem törődöm a közönnyel ezt örömmel csinálom
A himbálózó villanykörte a kristály csillárom
Gyűlölöm a csendet, túl régóta űzött vadként
Életvitelszerűen űzöm a rapet
Ezért lehúzom a leplet, lebutult B-oldal
Eladnád a lelked, elkurvult élvonal
Bugyorgatyás gyerkőcökből anyagias apukák
A tábla mellett sorakozó megkopott sakkfigurák
Lerágott csontok és terülj, terülj asztalkám
Úgy nevezem a rapszakmát hogy harácsoló maszkabál
A konzumzene, korrupt keze elér, de belázadok
Kiközösítenek, temetnek, feltámadok
(Ref.)
Együtt élek az omlásveszéllyel
A magányos karmester magának vezényel
Elárulhatom nem viccből zenélek
Ami szívem a számon szívből beszélek
Második felvonás, más a felfogás
Like és megosztás, ez nem fejmosás
Hanem a lefejezés utáni felmosás....
Tisztelt Corleonék, Gottik, Escobar-ok!
Rappeltek, de minek? Kevés az esztergályos
Az egyik szemem sír, a másik azon nevet
Önszántamból választottam hogy maradok számkivetett
Elveszett az örökségem, jelentőségem
A hitgyakorlás nem kötelező közösségben
Itt a középszerű a népszerű, ők a nagyhatalmak
Elvárnák a köcsögök hogy talpat nyaljak
"- Feláálsz nekünk, Funk? Nekünk, a Hősöknek?
Levágom anyád fejét, és elvágom még a meg sem született gyerekeit torkát is!
- Micsoda?!
- Igeeen!!!"
Hip hop pont kamu, te hogy neveznéd barátom
Amikor Eckü felhív hogy kiirtja a családom
Semmi nem tabu, ágaskodó hőscincér
Úgysem fogsz magasabbra jutni a földszintnél
Persze velem van a baj, mindent eltúlzok
Istenem bocsáss meg neki, mert én nem tudok
A Rendben Man Máté egy zseni peace Punnany
De attól még a Wolfie kétszínű kurafi
Hangoztattad hogy utálod a hazai műfajt
Most meg bábáskodsz, kevered a műszart
Ennek nem vagyok eléggé földalatti, annak nem vagyok elég népszerű
Mit számít ha műanyag, csak legyen élethű
Mint a koszorú, amit a közösbe teszek
A bizalmam is elástam a gödörbe veled
Kivel játszol? Őszintén csinálom
Mert tudom ki vagyok és nem zavar kinek látszom
(Ref.)
Együtt élek az omlásveszéllyel
A magányos karmester magának vezényel
Elárulhatom nem viccből zenélek
Ami szívem a számon szívből beszélek
Jobb kéz tempó, bal kéz pálca
Damilon rángatott dagadt pénztárca
Harmadik strófa, diaszpóra
Lírikus akasztófa, mehettek a fagyasztóba
Slágergyanú, megélhetési kitétel
Engem nem vezérel a megfelelési kényszer
Beleszarok a zsebedbe, kendd a hajadra
Nézzetek a szemembe, a vidám barakkra
Sakál részeg vezérhere sugárba hány a VIP-ban
Ünnepli a regimentje, fuldoklik a fikájában
Ez van, egyre éhesebb a jóllakott
Még hogy ti mondtatok le rólam, én mondtam le rólatok
Nincs béke, nincs szeretet, hazug piszkok
Őrült vagyok, egyedül betámadom a nyugatot, ahogy Tim Dog
Az öregeknek tisztelet, vannak gyémántok
Ezek betömik a szátok, kinevetve asszisztáltok
Funk az ügyeletes fő gonosz, mondj egy érvet
Már a puszta jelenlétemmel is érdekeket sértek
Mongoloid mangalica, nem tetszik az alkatom?
Száradjon le hogyha vastagabb, mint az alkarom
Mit érdekel mit érek el, nem sokat nem keveset
Egy személyben képviselem Észak-Keletet
Mindig ugyanazt kántálom újra és újra
A média a stricid és te vagy a kurva!!!
album címe: Tartsd lent!
megjelenés: 2014
hossz: 3:47
kiadó: szerzői kiadás
zeneszerző: Csató Adorján
szövegíró: Csató Adorján
stílus: Rap
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 2528