Jó volna hinni még a boldogságban
Koós János
Több mint két éve, hogy nem láttuk mi egymást
De az emléked még vissza jár
A mi boldogságunk elveszett egy szálig
S ez még néha fáj...
Sokszor gondolkodtam én azon a dolgon
Hogy a Földön minek is van szerelem
Ezt az agyoncsépelt témát egyre mondom
S ha így marad, nem tudom, mi lesz velem
Jó volna hinni még a boldogságban
Bízni, hogy van még szerelem
S az utat ahol a boldogság van,
Még sem hiába keresem
Az ember egymagában társa nélkül
Olyan mint a hervadt falevél
Bolyong az éjszakákon át,
És végül elfújja a hideg őszi szél
Csupán néhány percet találkoztunk tegnap
Bennem mégis újra ébred a remény
Mintha sötét éjszakák után nap virrad
S visszatér a fény
Ezt a boldog órát oly rég óta vártam
Gyere újra hozzám, s fogd meg a kezem
és bár eddig csak a tévutakat jártam
Most már tehozzád igen is megérkezem
Jó volna hinni még a boldogságban
Bízni, hogy van még szerelem
S az utat ahol a boldogság van,
Még sem hiába keresem
Az ember egymagában társa nélkül
Olyan mint a hervadt falevél
Bolyong az éjszakákon át,
És végül elfújja a hideg őszi szél
Jó volna hinni még a boldogságban
Bízni, hogy van még szerelem
S az utat ahol a boldogság van,
Még sem hiába keresem
Az ember egymagában társa nélkül
Olyan mint a hervadt falevél
Bolyong az éjszakákon át,
És végül elfújja a hideg őszi szél
De az emléked még vissza jár
A mi boldogságunk elveszett egy szálig
S ez még néha fáj...
Sokszor gondolkodtam én azon a dolgon
Hogy a Földön minek is van szerelem
Ezt az agyoncsépelt témát egyre mondom
S ha így marad, nem tudom, mi lesz velem
Jó volna hinni még a boldogságban
Bízni, hogy van még szerelem
S az utat ahol a boldogság van,
Még sem hiába keresem
Az ember egymagában társa nélkül
Olyan mint a hervadt falevél
Bolyong az éjszakákon át,
És végül elfújja a hideg őszi szél
Csupán néhány percet találkoztunk tegnap
Bennem mégis újra ébred a remény
Mintha sötét éjszakák után nap virrad
S visszatér a fény
Ezt a boldog órát oly rég óta vártam
Gyere újra hozzám, s fogd meg a kezem
és bár eddig csak a tévutakat jártam
Most már tehozzád igen is megérkezem
Jó volna hinni még a boldogságban
Bízni, hogy van még szerelem
S az utat ahol a boldogság van,
Még sem hiába keresem
Az ember egymagában társa nélkül
Olyan mint a hervadt falevél
Bolyong az éjszakákon át,
És végül elfújja a hideg őszi szél
Jó volna hinni még a boldogságban
Bízni, hogy van még szerelem
S az utat ahol a boldogság van,
Még sem hiába keresem
Az ember egymagában társa nélkül
Olyan mint a hervadt falevél
Bolyong az éjszakákon át,
És végül elfújja a hideg őszi szél
előadó:
Koós János
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Havasy Viktor
szövegíró: Havasy Viktor
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 2754
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Havasy Viktor
szövegíró: Havasy Viktor
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 2754
kapcsolódó videók
