Hívtalak, jöttél, nagy most a tét
De az ország mégsem lesz a tiéd
Semmi nem számít, szent ez a cél
Szemeidbe kóstol a hideg acél
A dupla él
Hogy lassan folyjon el
Belőled az összes vér
Ítéljen meg az Úr, aki mindent lát
Neki adjunk hálát
Jövőnk kulcsát, Rómának adom át
Vagy égjen az ország
Vesszen mind aki még
A régi rendnek áldozva él
Az isten szeretetét,
Tűzzel-vassal oltom belé
A hazug szavát, mondd miért hiszed el
A féregnek is a legszebb gyümölcs kell
Te hívtál, de kést szúrsz testvér hátba
Halljak meg inkább a lábamon állva
Mint térden a sárban.
Ölj meg ha ez kell
Rád száradt már elég vér
Jöjjön értem a révész, most vigyen át
Ha jövőnk hazugság
Jöjjön utánam a tűzvész, marjon a láng
Ha máglyán az ország
Lángja adja a fényt
Ha nincs több csillag, sötét az ég
A jelzőtűz legyek én
Tuni fogja kinek szól míg ég