Látok egy vörös ajtót, feketére fessék,
Váljék most feketére minden színes festék!
Látok boldog lányokat nyári ruhában,
A fejem elfordítom, szemem éjszakában.
Látok egy sor autót feketére festve,
Itt állok, nézek vissza múló szerelmemre,
Emberek jönnek és csak a szürke földet nézik,
Megszoktam régen, hisz ezt látom mindig.
Magamba tekintek és látom ott, legbelül,
Egyetlen vörös ajtóm hamvad, megfeketül,
Nincs többé - ha eltűnök - a mások élete,
Oly nehéz elviselni, az élet fekete!
Álmomban nem láthatom többé kék szemedet,
Előre nem tudhattam, ez történik veled,
Ha belenézek vérző, lemenő napomba,
Szerelmem velem együtt hullik a múltba.
Nem látlak baby, nem nem,
A babák, a babák, legyenek feketék,
A napot, a napot is fesse le az ég...
Koromfeketék, szénfeketék...
A babák is legyenek feketék!