Vándorlegény vagyok, Jack, az ezermester,
Megcsinálok bármit, ami a nőknek kell.
Így Dublinba értem én, hogy betöltsek egy állást,
Hallom, hogy az egész nemzet szórja rám az áldást,
Egy ördögparton kezdtem én, mint főportás a háznál,
De megromlott a viszonyunk, hamarabb a vártnál,
Cukrász voltam azután, innen mentem péknek,
Majd koporsót szegeltem és papoltam a népnek.
Ügyes kezű vándor vagyok, ismer sok jó ember,
Ha nem tudnád a nevem: Jack az ezermester.
Hintó bakjáról hajtottam lovat és a lóvét,
Turistákat szállodába dollárért és fontért,
Dublinnak nagy híre volt, ezt mindenki tudta,
Jack pedig a szalonnát az utcán árulta.
Próbálkoztam cipővel, kést is köszörültem,
Elvesztettem feleségem s ennek megörültem,
Boldog lennék igazán, ha többé sosem látnám,
És az utca sarkán az ürühúst eladnám.
Ügyeskezű vándor vagyok, ismer sok jó ember,
Ha nem tudnád a nevem: Jack az ezermester.
Vettem használt kalapot, fűrészeltem lécet,
Zálogos is voltam még, szolgáltam zugügyvédet,
Adtam-vettem a ruhát, elsóztam sok kondért,
Seprűt, botot, piszkavasat kínálgattam csókért.
Bankát lettem, lókupec, vettem juhot és marhát,
Voltam kesztyűs főpincér, aki tartja markát,
Vettem régi könyveket, hordtam pénzt és postát,
Matrózkodtam egy hajón, hogy rázták ott a mókát.
Ügyeskezű vándor vagyok, ismer sok jó ember,
Ha nem tudnád a nevem: Jack az ezermester.
Hede, mészáros is voltam én, felvarrtam sok szoknyát,
Drótostót meg fuvaros, ki szereti a sonkát,
Kereskedtem pemzlivel, hozzám járt a borbély,
Cukorért meg púderért a kikötői bordély.
Kuruzslóból orvos, szélhámosból jogász,
Zsákoltam, ha nem volt más, voltam szülész, fogász,
Külhonban járt építész, palotákban rőfös,
Tábornok, vagy rossz lotyó, gróf vagy szegény ember,
Mint tudják, a nevem Jack, az ezermester.
Ügyeskezű vándor vagyok, ismer sok jó ember,
Ha nem tudnád a nevem: Jack az ezermester.